Hónap: 2018 június

felszínes…

felszínes…

Életem során sokaktól és sokszor megkaptam azt, hogy túlbonyolítom, túlkomplikálom a dolgaim, különös tekintettel a kapcsolataimra. Ez egyébként teljesen igaz, viszont nekem akkor is ez volt mindig a természetes és többségében utólag beigazolódott, hogy a “komplikálás” valójában előrelátás volt, amelyet az emberismeretem és a tapasztalataim birtokában éreztem. Ennek ellenére gyakran eltöprengtem azon, miért is van az, hogy ezek a megérzések néha annyira bejönnek, de az esetek egy kis részében totál vakvágányra futok és tényleg sokkal egyszerűbb a helyzet, mint ahogy én gondoltam.
Nos, azt hiszem rájöttem… Bonyolult személyiség vagyok, bonyolult érzésekkel, amelyeket nyilván igyekszem kivetíteni másokra is, mivel nehéz megértenem, hogy vannak olyanok akik egyszerűbbek. Az “egyszerű” esetek egyszerű emberekhez köthetők. Nekem nincs szükségem felszínes kapcsolatokra, amelyekben csak felszínes érzelmek kavarognak. Miért? Mert ilyeneket csak felszínes emberek képesek kielégítőnek tartani. Nekem pedig nincs szükségem felszínes emberekre…

Legális árukapcsolás?

Legális árukapcsolás?

Egy újabb agyhalál…
Pár napja vacakolt a netbankom, eleinte nem engedett be a kedvenc böngészőmmel, csak a “standard”-ok valamelyikével, következő héten már semmivel, folyton hibás felhasználónév/jelszó üzenettel szórakoztatott. Mivel tudtam, hogy erről szó sem lehet, a második felfüggesztés után felkerestem személyesen a kirendeltséget.
Nagyon kedves volt a hölgy, azonnal visszállította a hozzáférésem, de felhívta a figyelmem valamire. Nevezetesen arra, hogy a bankuk szoftvere IE-re lett tervezve és csak azzal működik együtt hatékonyan. Vagyis bármilyen frissítés náluk, vagy az általam használt programban, eredményezhet problémákat.
Ez ugye még nem hangzik annyira vészesen, de azért felvet számomra két kérdést.
Miért arra a böngészőre optimalizálnak, amelyik a legutolsók között kullog a hasonló szoftverek között? Mind biztonsági, mind kompatibilitási szempontból bukott versenyző. A Windows 10-ben már nem is alapértelmezett, és közvetlenül nem is elérhető, tehát ezt a fejlesztők is belátták. Na és itt a második főbb probléma: csak Windows only!!! Mivel semmilyen más operációs rendszerre nem elérhető, csak a fent említetten keresztül lehet futtatni. Ez már egyfajta kirekesztés, de tovább megyek. A Windowst csak fizetős verzióban lehet elérni (miközben tucatjával vannak hasonló képességű, ingyenes rendszerek), ergo a program használatához rendelkeznem kell az illető rendszerrel. Vagyis ha használni akarom a bank szolgáltatásait, akkor meg kell vennem egy több tízezer forintos rendszert is! Nem árukapcsolás ez?

Kutyasétáltató kerengő…

Kutyasétáltató kerengő…

Na most aki ismer, az tudja rólam, hogy volt postásként nem különösebben rajongok a kutyákért… ez az érzés kölcsönös, többnyire ők sem nagyon vannak oda értem.
Ebből következik, hogy az utcai kutyasétáltatók is gyakran jobban felingerelnek, mint az esetleg indokolt volna, mivel sokan képtelenek felfogni, hogy házikedvencük az utcán, idegenek között esetleg másfélre reakciókat is mutathat, mint a megszokott helyén, a megszokott emberek között (engem pl rendszeresen megtámadnak a “jöjjönnyugodtannembántsenkit” jószágok).

Az utóbbi időben egyre gyakrabban botlom a kutyasétáltatóknak egy speciális típusába, nevezetesen akik egyszerre kettő állatkával kívánnak boldogulni a langy nyári napsütésben. Ők többnyire hölgyek, zömében az idősebb korosztályból akik balettáncososkat megszégyenítő ügyeséggel képesek elérni, hogy kedvenceik ne tekeredjenek egymásba a pórázuknál fogva, önfeledt rohangálásaik közepette. Megjegyzem ezeket a pórázokat vagy idióták gyártják, vagy többet kötnek egymáshoz, mert némelyik olyan hosszú, hogy kutya és gazdája gyakorlatilag külön időzónában tartózkodik.
Na most addig ugye nincs is probléma, amíg tiszta a terep. Viszont jön a probléma forrása, nevezetesen szerény személyem, aki szeretné az illető közlekedési útvonalat rendeltetésszerűen használni, azaz továbbhaladás szándékával közeledem a függőhídszerűen bekábelezett állatkerthez.

Az illető állatbarát, természetesen későn érzékeli a körülményekben beállott változást, mivel addig lekötötte a figyelmét, hogy az ebek mozgását koordinálja, ezért pánikszerűen elkezd intézkedni, hogy felszabadítsa az utat. Ez ugyan igen dícséretes, de a kivitelezés már ritkán sikerül zökkenőmentesen. Egyrészt megpróbálja feltekerni a Golden Gate hosszúságúra engedett pórázt, másrészt ötletszerű állatnevek kiabálásával igyekszik rendet teremteni kedvencei mozgásában. Gondolom azért nem sikerül mindig a helyes név alkalmazása, mert most csak az alom egy részét hozta magával és a többiek otthon várnak, hogy a következő projekt boldog részesei legyenek.

Ekkor azonban az ölebek megriadva a gazdi magatartásában beállt változástól, teljesen kiszámíthatatlanul kezdenek mozogni, amelynek a kezelése már meghaladja szegény tulajunk képességeit is innentől többnyire elfajulnak az események.
Én ekkora már egy ideje érdeklődve figyelek, majd lassan elkezdem a kiutat keresni, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, az illetőknek többnyire hosszabb időbe telik konszolidálni az történéseket.
Ő boldogan próbál visszaemlékezni arra a kötésmintára amelyre a pórázok tekeredése leginkább emlékezteti én pedig megpróbálom a kutyák – nő – több km spanifer kombót egy Stockholm-ig tartó kitérővel elkerülni.

Csoda, hogy ezek után mindig mindenhonnan elkések?